Nos, először a jó hír: jövő kedden utolsó körös interjúm lesz egy tech writer állásra. Elég komoly megmérettetésről lesz szó, szóval minden erőmet össze kell szednem, hogy megkaphassam. Majd jön az update természetesen.
És most pedig a post lényegi része.
Összeszedtem pár pontban, hogy Magyarországon milyen kiadásokkal számolhat az ember, illetve itt milyenekkel, és ebből ki lehet számolni, hogy megélhetés és megtakarítás szempontjából melyik országban milyen viszonyok között lehet meglenni. 3×3 szcenárióval fogok dolgozni: alacsony-közepes-magas jövedelem, illetve alacsony-közepes-magas fogyasztási szint. Minden esetben nettó értékekkel számolok (az adóék közti nagy résről most nem írnék). Átváltás (az egyszerűség kedvéért) 350 Ft/Ł körüli érték.
Jöjjön tehát erről egy összefoglaló táblázat.
Magyarország Anglia
Fizetés Fizetés
300Ł 800Ł
500Ł 1400Ł
750Ł 2000Ł
Kiadások Kiadások
Étel Étel
75Ł 100Ł
125Ł 175Ł
175Ł 250Ł
Albérlet Albérlet
90Ł 300Ł
140Ł 450Ł
200Ł 800Ł
Közlekedés Közlekedés
30Ł 70Ł
40Ł 140Ł
50Ł 200Ł
Egyéb Egyéb
30Ł 40Ł
80Ł 120Ł
150Ł 300Ł
Megtakarítás Megtakarítás
0-75Ł 0-290Ł
0-275Ł 0-890Ł
175-525Ł 450-1410Ł
Pár magyarázat a táblázathoz:
Alacsony-magas étel árak: az alacsony nagyrészt főzött ételt tartalmaz, míg a magas kizárólag olcsó eating out-ot. Itt meg kell jegyeznem, hogy az ételre költött pénz jóval több is lehet, ha valakinek magasabbak a fogyasztási igényei (tehát itt a maximum afféle minimális maximumot jelöl).
Alacsony-magas albérlet: itt elég egyértelmű a helyzet; az alacsony a szobabérlést (és flat-sharet) jelöli, a közepes a saját szobát egy lakásban (ahogy például mi most lakunk), a magas pedig egy egyedül bérelt lakást (1 vagy 1,5 szobával).
Alacsony-magas közlekedés: a magyarországi példában egy BKV bérlet a minimum, amelyet kiegészít alkalmankénti utazás országon belül (ebből van a plusz 10-20 font). Igazából ez a különbségtétel inkább Londonra értelmezhető, ahol 70Ł a buszbérlet, 140Ł a több zónára szóló metróbérlet, és 200Ł az ezen felüli extra (tehát alkalmankénti országon belüli utazás).
Egyéb: itt főleg a ruha, műszaki cikk, telefonszámla és más dolgok összesége tartozik. Ez is nagyban változhat emberenként, itt is a magam (viszonylag szerényebb) fogyasztását vettem alapul.
Megtakarítás: itt jön ki igazából a hatalmas különbség a két világ között:
Magyarországon egy 105000 Ft körüli nettó fizetésből (300Ł) legfeljebb 25000 Ft a megtakarítható, az is csak úgy, ha minimális igényei vannak az embernek (közepes igényszint mellett 0 marad belőle). Angliában ezzel szemben a 800Ł-ból közel 300 is megmaradhat ugyanilyen igényszint mellett.
A következő szinten áll a 175000-es (500Ł) fizetés, amely szintén elkölthető közepes igényszint mellett, és magasabb megtakarítási hajlandóság mellett is csak 95000 Ft maradhat belőle. Tehát 1 év tartalékolás nagyjából 1 millió Ft megtakarítást eredményez (3000+Ł). Angliában ez a megtakarítás harmadannyi idő alatt elérhető, és az év végi egyenleg is 1 millió Ft helyett 10000Ł felett van, viszont tény, hogy az 1400Ł-os (minimálbér 1,75x-öse) fizetést is el lehet szórni.
A magas fizetés esetén is hasonló különbségek láthatók: 260000 Ft-ból könnyen megmaradhat 180000 is, ami éves szinten 2 millió Ft felé viszi a megtakarításunkat. Viszont szintén 3x-os megtakarítás várható Angliában, ahol nagyon szűkre húzva a nadrágot 6 millió Ft közeli (17000Ł) megtakarítást érhetünk el. Fontos meg megjegyzni, hogy magas igényszint mellett Magyarországon csak kb. 60000 Ft-unk marad, míg Angliában annak 2,5-szerese.
Megéri tehát 3x annyi pénzért Angliába költözni? Legyen szó akár alacsony, akár magas fizetésről, egyet mondhatunk: megéri.
Hamarosan kénytelen leszek az angol-magyar adórendszer összehasonlításával is foglalkozni, mert most ugyan nettó bérekről beszéltünk, de érdekes lesz megnézni a bruttókat is, ugyanis elég komoly különbségek látszanak majd ott is (ami még egy ok a kivándorlás mellett).
Remélem, követhetők voltak a példák.
Világpolgár 
Leave a comment